JÉGMOSOLY-Broadway
Rebecca 2010.03.20. 15:07
Kein Lächeln war je so kalt
Hamis életet élt, aki látta csak őt Mind tébolyultan térdepelt e báj előtt. S újabb kegyeket várt szegény. Pont úgy mint én. A mosolya édes volt, s álszerény. Minden férfi jól bedőlt pont úgy mint én...
Hamis életet élt
Aki látta csak őt
Mind tébolyultan
térdepelt e báj előtt
S újabb kegyeket várt szegény
Pont úgy mint én
A mosolya édes volt, s álszerény
Minden férfi jól bedőlt
Pont úgy mint én
Úgy hatott e jégmosoly
Hogy felcsapott a tűz
Ködökben tűnt az arca tán
De most is rideg mosollyal űz
Hol jártunk már veled is
Oda vittem el őt
A hegy tetejére
Hogy nézzük Montecarlót
S ott nyíltan mondta ki
Aljas alkut ajánl
Legyen csak színház, lényege az
Példás hitvest játszom
Viszont nem kellesz Max
S mert jobb így
Mint egy botrány
Hát tűrtem én ezt a fertelmes szégyent
Válást nem visel a Manderley-ház
És a családunk hírét
Mindenképp védenem kell
Persze tudta jól
S erre használta fel
Úgy kísért e jégmosoly
Hogy éget mint a tűz
Ködökben tűnt az arca már
De most is rideg mosollyal űz
Egy kis ideig még
Hozta a látszatot
És Manderley-t hogy rendbehozta
Az nem vitás
Ez az alkotás
Ezt dícsérjük
Ez Rebecca
Ám de nem titkolta túl soká
Hogy a házi barát
Ővele tölti az éjeket itt
S ha szóltam rá
Csakis gúnyt kaptam én
Úgy sértett e jégmosoly
És csak ő nézett így
Agyamba szállt a vér
Meglöktem én
Ő meg hanyattzuhant
Nem mozdult, néma volt
Te jó ég!
A fejét ütötte be
És már halott volt!
De mosolygott még
Felkaptam esztelen én
S a csónakjába tettem
Elsüllyedt a mély vizen
Ahol végül most valaki rátalált
Így győzött le hát
Még a halálban is
Így győzött e jégmosoly
Mely éget mint a tűz
Akárhol járok, ott van mindenhol
És vádolva szól a jeges mosoly
A jeges mosoly még űz!
|